Recsk történelmi, és bányászati emlékei mindenképp megállásra invitálnak. Legyünk a múlt tanúi!
A település a Parádi-Tarna völgyében, a 24-es úton fekszik. Első írásos emlékében, a 14. században, Rexy alakban szerepel a település, mely akkor a Recsky család birtoka volt. A török dúlások után szinte teljesen elnéptelenedett a település. Lakosság száma betelepülésekkel gyarapodott, melyet főként az 1830-ban megnyitott ércbánya teremtette munkalehetőségek generáltak. Elsősorban réz, de mellette arany és ezüst bányászat is folyt, mely ismertté tette a települést. A Lahócában 1979-ig folyamatos volt a mélyművelésű bányászat, melynek ma a településen található Bányászati és Ércmúzeum állít emléket.
Recsk azonban másról is híressé, azaz hírhedté vált. 1950-53 között a település felett üzemelt a kényszermunkatábor, ahol a politikai okokból fogva tartott embereket dolgoztatták a Csákány-kői kőbányában. A tábor létét a kommunista rezsim alatt mindvégig titok és tagadás övezte. 1996-ban megnyílt Nemzeti Emlékpark az itt ártatlanul meghurcolt, megalázott 1500 embernek állít emléket, melyek közül többen nem élték túl a kegyetlen körülményeket. A történelmi emlékek mellett érdemes meglátogatni a Búzás-völgyi-tavat, valamint a Jámbor arborétumot.