Recski Nemzeti Emlékpark

Recsk neve a település akaratától függetlenül hírhedté vált a kényszermunkatábor által. Az itt szenvedett foglyoknak állít emléket a Nemzeti Emlékpark.

A település felett Csákány-kő kőbányája közelében 1950 októbere és 1953 ősze között működött, az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) által, a szovjet gulág-táborok mintájára titokban létrehozott kényszermunkatábor. 1500 politikai okokból fogvatartott közt a társadalom minden rétegéből volt fogoly, politikus, költő, korábbi földbirtokos, kétkezi munkás, értelmiségi dolgozó... A bírósági ítélet nélkül idedeportált foglyokat embertelen körülmények közt tartották, dolgoztatták. Maguk építette kezdetleges barakkokban éltek, és a kőbányában dolgoztak, napi 12-14 órát. Fejadagként napi 1000 kalória élelemmel mindannyian éheztek, legyengültek. Éhségben, balesetben, vagy egyszerűen az őrök által többen elhunytak. Senki sem tudja pontosan, a halottakat hol temették el. A tábor hermetikusan el volt zárva a külvilágtól. Mindössze két sikeres szökési kísérlet volt. Az első alkalommal a megszökött rab átjutott Csehszlovákiába, de miután arról értesült, hogy családjának több tagját letartóztatták, föladta magát. A második alkalommal nyolc rab szökött meg, úgy hogy az egyikük őrnek öltözött és úgy tettek, mintha külső munkára mennének. A csoport legtöbb tagját elfogták, azonban egyiküknek, Michnay Gyulának sikerült eljutnia Bécsig, és a Szabad Európa Rádióban beolvasta 600 rabtársa nevét. A Nyugat ekkor értesült a táborról, a hozzátartozók pedig innen tudhatták meg, hogy szeretteik még élnek.

Sztálin halála után az újonnan kinevezett miniszterelnök, Nagy Imre megszüntette az internálló táborokat, többek közt a recski tábort is. Az épületeket, kerítéseket, tornyokat lebontották, ledózerolták, és gondosan fákkal ültették be a területet, hogy nyoma sem maradjon a szörnyűséges tábornak. A szabadult foglyokat titoktartásra kötelezték, de többüket továbbra is megfigyelték, vagy éppen bebörtönözték. A tábor létét a kommunista rezsim alatt mindvégig tagadták. A rendszerváltás után 1991-ben emlékművet avattak, az itt szenvedett és elhunyt rabok emlékére. 1996-ban pedig megnyílt a Nemzeti Emlékpark, ahol egy torony és barakk is felépítésre került, láttatva az akkori körülményeket.

Az emlékpark, mely a falu központjától mintegy 6 km-re található, autóval jól megközelíthető, az útirányt végig táblák jelzik. Előre bejelentett csoportoknak előadást tartanak, illetve igény szerint idegenvezetést is vállalnak a tábor területén.

Nyitva tartás, árak és egyéb információk itt olvashatók.