Tar község a Mátra nyugati oldalában található, a Zagyva-völgyében, Pásztó és Mátraverbély között. A kicsinyke település számos érdekességet rejt.
A falu első írásos említése a Váradi Regestrumban történik a 13. század elején. A 15. században mezővárosi rangot kapott vámszedőhely volt, de a törökök kiűzése után a település városi rangja elvesztette jelentőségét.
A mai tari domboldalon álló, kőfallal körülkerített, háromkaréjos szentélyű római katolikus templom igen különböző korokból származó részletekkel, román, gót, barokk, klasszicista stílusú elemekkel vált különleges építészeti értékké. A Szent Mihály templom szentélye a 13. századból, hajója a 15.-ből való. A templombelsőben 14-15. századi freskók találhatók.
A Tar Lőrinc várának is nevezett udvarházat feltehetőleg valamikor a 14. században építették. A Tar család 1347-től birtokolta a községet és környékét, de az épületről csak 1454-ből találjuk az első írásos említést. A krónika az erődített udvarház lerombolását 1559-re teszi, amikor az már török fennhatósága alá került. Mára csak egy 13 méter hosszú, mintegy 1,2 méter széles, kétablakos fal maradt az egykori robusztus épületből, amely a Szent Mihály-templom közelében áll.
Tar legújabb látványossága, Tar Lőrinc pokoljárását bemutató földalatti kiállítóhely, ahol Pokoljáró Tar Lőrinc írországi útjáról kapunk információkat.
Ágasvár irányába induló turistautak mentén csevice forrásokat találunk, melyek a Mátra utóvulkáni tevékenységének nyomai. Mintegy 4 km-re a településtől turistaúton érhető el a Tuzson János botanikus professzor által létrehozott Fényespusztai arborétum.
A település szélén álló, 1992-ben a Dalai Láma által felszentelt buddhista sztúpa és a később megépített templom, igazi nyugalmat és kulturális utazást kínál.