A festői környezetben fekvő Szuha a Kikerics hegy alatt a Galya patak völgyében húzódik meg. Hosszan elnyúló, egyutcás falucska, település történeti ritkaság.
Hegyek, völgyek, gyorsfolyású hegyi patakok, a völgyekben szinte félve meghúzódó apró falvak – ilyen a Mátra északi oldala. A Mátra zártabb északi oldala megőrizte eredeti arculatát, állat- és növényvilágát. A térség népszerű kirándulóhely, a községen több turista útvonal is átvezet.
A környék bővelkedik látnivalókban. Gótikus jellegű római katolikus templomát 1768-ban építették. Homlokzata vízszintesen záródó orommal, azon zsindelyablakos huszártoronnyal ellátott. Kapuja késő gótikus. Orgonakarzattal, síkmennyezetes hajóval ellátott.
Az utca másik oldalán a templommal szemben látható harangtorony kőből épített földszintes, gúlatetős, a XVIII. Században épült. Egyik harangja 1780 körül készült.
A tájház 1924-ben épült, az akkori palóc építészeti szokásoknak megfelelően. Kontyolt tetőszerkezetű, három helyiségből álló tornácos épület. Az utca felőli első szoba a ház vagy tiszta szoba. A középső helyiség a pitvar vagy konyha, mely a fő életteret töltötte be. A hátsó helyiség a kamra vagy komra, mely főleg tárolásra szolgált. Az épület mestergerendás, látszó deszkázással ellátott, a padló burkolata hajópadló és döngölt agyag. Az udvar oldali tornác végig kíséri az egész épületet.
A községhez tartozik a tőle déli irányban 5 km-re lévő Mátraalmás (korábban Szuhahuta) és két üdülőterület.
A Mátraalmáson látható fa haranglábat is érdemes megtekinteni. 1800 körül készült népies munka a villaszerűen kettéágazó tölgyfarúd kis lélekharanggal. Fakeresztes gúlateteje zsindelyből készült. A szuhahutai dúsan faragott népies mintákkal díszített, tölgyfából készült fakereszt 1869-ből való.
A környék egyik fontos kirándulóhelye a szuhai Gombás-tó, amely az üdülőövezetben található. 