GYÖNGYÖS-MÁTRA TURISZTIKAI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET

Gyöngyösön, a Mátrába vezető főút mellett áll a Mátra Múzeum, mely az ország egyik legjelentősebb természettudományi gyűjteményét őrzi. 

A történelmi hangulat kedvelőit az Orczy család gyönyörű barokk-klasszicista kastélya várja vadászati, kastély- és várostörténeti tárlataival, és mindenekelőtt a múzeum itt kiállított szimbólumával, a mintegy 50 ezer éves gyapjas mamut csontvázzal. A kastély emeleti termeinek egy része 21. századi interaktív élményközponttá és oktatótérré alakultak, ahová belépve a látogató egy izgalmas földtörténeti időutazáson vehet részt, s közben megismerheti a helytörténeti eseményeket és a környezetvédelem jelentőségét. A modern természettudományi pavilon három szintjét összekötő, 15 méter magas, épített kocsánytalan tölgy és a köré épült gazdag kiállítás a Mátra élővilágát mutatja be. Kihagyhatatlan a pálmaház, - ahol a trópusi, szubtrópusi környezet jelenik meg - a múzeum kertje hangulatos kis halastavával, játszóterével, különleges növényeivel.

Mátravasút

A Mátra Múzeum szomszédságában található az erdei vasút, melynek egyik vonala a kastélyparkot megkerülve a 24-es számú főút mellett vezet Mátrafüred központjában lévő végállomására. A vonatból 22 perces utazás alatt gyönyörű a kilátás a Mátra bércei irányába, a Kékes csúcsára.

A másik vonal Gyöngyös szélénél Gyöngyössolymos felé kanyarog, hogy egyedülálló módon – három állomás is érinti a települést – az egykori Fűtőház mellett a Mátra erdeiben zakatoljon tovább Lajosházán át a Szalajkaházra. A több mint egyórás vonatozás után rövid pihenőt tartva fordul is vissza a vonat, aki azonban változatosságot szeret, az innen kerékpárral és gyalogosan is számtalan útvonal közül választhat.  

Szent Bertalan-templom, Kincstár és torony kilátó

Gyöngyös Fő terének északi részén áll az impozáns kéttornyú jelenlegi formájában barokk Szent Bertalan Plébániatemplom a  ”Nagytemplom”.  A templom különleges ritkasága a szentély déli oldalán álló gótikus bronz keresztelő medence a XV. századból. Az 1917-es tűzvészben a templom súlyosan megsérült, ezután egyszerűbb toronysisakot kapott, majd 2018-2019-ben a 1917-es tűzvészben elégett régi toronysisakok tervei alapján készültek el az új toronysisakok. A déli toronyban kialakított kilátóból Gyöngyös és a Mátra panorámáját tekinthetik meg a látogatók.

A Szent Bertalan plébániatemplom kincstára Magyarország második leggazdagabb egyházi gyűjteménye, ahol nagy művészi értékű ötvös tárgyakat, kelyheket, talpas kereszteket, ereklyetartókat és úrmutatókat , valamint  képeket, könyveket, miseruhákat és szobrokat is őriznek.

A Gyöngyösi Állatkert 2004-ben nyitotta meg kapuit Magyarország egyetlen magánkézben lévő állatkertjeként. Gyöngyös belvárosától gyalog 10 percre található, a Csathó-kert völgyében.

Az állatkert eleinte vadasparkként üzemelt. A park folyamatosan bővül, már közel 2 hektáron, 84 állatfaj, közel 400 egyedével várja a látogatókat. Az állatfajok bővülésével és a park fejlesztésével kapta meg az állatkert nevet. Az állatkertben találkozhatunk a hazai illetve a világon megtalálható számos egzotikus állatfaj egyedeivel. Pl.: oroszlánok, szurikáták, zebra, óriáskígyók, lámák, emu, teve, madarak stb.

Ferences rendház és műemlékkönyvtár
 A gyöngyösi belváros dél-keleti részén, a Barátok terén áll a Ferences Plébánia templom és kolostor impozáns épület együttese. A hagyomány szerint a ferenceseket a XIV. században a Szécsényi család telepítette le Gyöngyösön, ekkor épülhetett az első rendház. A Sarlós Boldogasszony védnöksége alatt álló templomot a XV. század közepén kezdték építeni.  A templom nagy felújításon esett át a két világháború között, utána „szép templomnak” nevezték a hívek. A szentély déli falán látható Vak Bottyán János emléktáblája, itt temették el 1709-ben a legendás kuruc tábornokot. 

A templom főbejárata melletti díszes kolostorkapun jutunk be az ország egyik legnagyobb ferences kolostorába, ahol az emeleten a felbecsülhetetlen értékű Ferences Műemlékkönyvtár 16 000 kötetes, ősnyomtatványokban gazdag anyaga található. A könyvtár előterében a ferences rend életét bemutató állandó kiállítás tekinthető meg.

Grassalkovich palota kiállításai 

Az egykori Grassalkovich ház kétszintes barokk épülete ma a Vachott Sándor Városi Könyvtárnak ad otthont. Itt az emeleti galériában látható Herman Lipót festményeinek állandó kiállítása, a Huszár Lajos Éremtár különleges numizmatikai anyaga és a Bálint gazda emlékterem is.

A kapu fölé pillantva a Grassalkovich család díszes barokk címerét láthatjuk.

Farkasmályi történelmi pincesor

A Sárhegy nyugati lábánál, a Mátrafüredre vezető út mellett 1750-ben telepítették Farkasmály szőlőit. A XVIII-XIX. század folyamán összesen 26 sziklába vájt pince épült. Ezen picék közül többet be lehet járni előre bejelentkezéssel, illetve helyben kóstolhatjuk meg a finom mátrai borokat. Farkasmályon átvezető szőlő tematikájú turista út és többféle szállás is hozzá járul a kellemes időtöltéshez.

„Vármegyeház”, avagy a gyöngyösi huszárlaktanya

A török kiűzése után a Gyöngyösön állomásozó katonaság elszállásolása és ellátása a város dolga volt. 1755 körül Grassalkovich Antal adott helyet a katonaságnak kvártélyház megépítésére. Az 1767-1774-ben végzett munkák építőmestere Quadri Kristóf volt, aki Fellner Jakab teveit módosította. 1785-től a Vármegye a törvényszéket Gyöngyösre helyezte át a kvártélyház főépületébe, innen ered „Vármegyeház” elnevezés. A huszárlaktanya 1800-tól a Hertelendy Gábor vezette Nádor huszárezrednek volt a szálláshelye. Az épületnek utolsó katonai lakói azok a Würtemberg-huszárok voltak, akik Habsburg Birodalom Hadseregének egyik huszárezredeként az első világháborúban a keleti fronton harcoltak Az épület a mai formáját 1929-ben nyerte, amikor a Földművelési Minisztérium állami méntelep számára vásárolta meg az épületet. Innen a ház másik közkeletű neve: Csődörös laktanya. Az emeletes barokk épület főhomlokzatán, az erkélyes főbejárata fölött Heves megye régi címerét láthatjuk.

Zsinagóga

Az „Új zsinagógának” is hívott impozáns épület korábban a jelentős méretű helyi zsidóság hitéletének színhelye volt. 1930-ban épült, tervezője Baumhorn Lipót és Somogyi György volt. A bazilika-rendszerű épület középpontjában hatalmas kupola található.

Az üres, felújításra váró zsinagóga napjainkban kívülről tekinthető meg, ahogyan a szomszédságában álló klasszicista zsinagóga is, mely a városi televíziónak ad helyet.