A Mátra lábánál meghúzódó falu gyönyörű természeti környezetben várja vendégeit.
Festői környezetben, a Mátra lábánál fekvő település régen az Aba nemzetség birtoka volt. Nevét valószínűleg Aba Sámuel Márk nevű unokaöccséről kaphatta, erre utalhatott a Szent Márk tiszteletére felszentelt régi, markazi pusztatemplom. Mint a települések többsége, Markaz is a török hódoltság után elnéptelenedett, és majd két évszázadig lakatlan maradt. A 18. században felvidéki, szlovák telepesekkel népesítették be a falut. Az elvadult szőlőket újratelepítették, és fejlődésnek indult a szőlőművelés, borászat. Az 1885-ös filoxéra vész itt is pusztított. 1890-es évektől új szőlőfajták telepítése kezdődött meg, mely a mai napig meghatározó tevékenység a falu életében. Nem csak a finom borok miatt érdemes Markazra látogatni, hanem a festői 1960-as évek végén kialakított víztározó, és az egykori markazi vár romja, az onnan kitáruló panoráma, valamint a hangulatos rendezvények miatt is. A Markazi Tájház a XX. század eleji népi viseletet, berendezési tárgyakat, eszközöket mutatja be. A tojáspatkolás rejtelbe nyerhetünk betekintést a Míves Tojás Magángyűjteményben.
A Markazi Kincsek Házában Szőlészeti és Vadászati kiállítás tekinthető meg. A kiállítási tárgyak a már meglévő, sok év alatt összegyűjtött, de még ki nem állított anyagokból lettek összeválogatva. Itt került bemutatásra Markaz természeti, és ember alkotta szépségei is, kiragadva egy-két különlegességet.