A Parádi-Tarna völgyében, a 24-es út mentén fekvő települések szinte egybenőttek. Már 1730-ban gyógyhelyként említik a ritka gyógyvízkinccsel rendelkező települést, 1770-es évek végén pedig megnyílt az első fürdőház, és timsófőző üzem, mely az ipar számára állított elő nyersanyagot. Az utóvulkáni tevékenységnek köszönhető az ismert kénes csevice, mely több helyen foglalt forrásokból tör elő (Klarissza-csevice, Tót-berki-csevice, Szt. István-csevice). Másik jellegzetes gyógyvize a vastimsós víz, melyet fürdőkúrákra használnak. 1827-29 között nagyarányú építkezések kezdődtek, és így alakult ki a közkedvelt gyógyhely, a mai Parádfürdő.1870-es évektől Ybl Miklós tervei alapján épült meg az Erzsébet szálló, ekkor jöttek létre a ma is látható hangulatos épületek, park, és a Cifra Istálló.
Kocsimúzeum és Cifra Istálló
A Cifra istállóban ma a gyönyörű lovak mellett az egykoron világhírű magyar kocsikészítés történetét bemutató kiállítás látható. Az eredeti XIX-XX. századi hintók és kocsik mellett a kiállítás legszebb darabjai az országházi és esztergomi díszhintók.
Ilonavölgyi vízesés, tanösvény
Könnyű ersei sétával közelíthetjük meg az ország legmagasabban fekvő természetes vízesését. Az Ilona-patak mentén kialakított kilenc állomásos tanösvény Parádfürdőről indul és 6,5 kilométeren át mutatja be a Mátra keleti részét. A völgy bejáratánál a kidőlt Rákócui-fa látható, melyhez a legenda szerint II. Rákóczi Ferenc kötötte lovát. Útközben a Szent István csevicekútnál felfrissülhetünk, majd a gesztenyefákkal övezett úton és a patak menti bükkösökben folytatódik a túra.
Palóc emlékek
Palóc viselet és életmód tárgyait mutatja be a Tájház. A Palóc ház az 1770-es években épült, a Mátra vidéki faépítkezés utolsó megmaradt emléke. Egy palóc nagycsalád élete elevenedik meg a ház és hozzá tartozó istálló és csűr megtekintésekor.
Fehérkő kilátó
A parádfürdői kórháztól induló tanösvény és kilátó a fesői szépségű parádi-medencére nyújt csodás kilátást.