Nemcsak a térség, hanem az ország egyik legkorábbi ilyen jellegű tájháza a recski.
1965-ben rendezték be a pitvarkonyhából és előszobából álló Népművészeti tájházat, melyet 1997-ben az illetékes minisztérium műemléki védelem alá vont. A hagyományos falusi élet kellékei mellett hamísítatlan hangulatot áraszt a búbos kemence. 1910-ben épült szalagtelken, fésűs beépítésű. a telket gazdái a falu építkezési szokásainak megfelelően építették be, de alkalmazkodtak a telek szokatlanul nagy méreteihez (ez volt a legnagyobb porta Recsken). Megépítették a telek bal oldalára a lakóházat, a ház mögé, a vele egy vonalban gazdasági építmények kerültek (sertésól, istálló, magtár). Darabos kőfalazat, szarufás-torokgerendás nyeregtető hódfarkú cseréppel fedve. Meszelt véghomlokzatán két ablak kihajló tokkal , könyöklőpárkánnyal. Udvari homlokzata hattengelyes, az eredetileg három lakóhelyiség és a búzásház, „hambár" nyílásaival. Tornác, kilencfejezetes faoszloppal, a bejárat előtt magasan elhelyezett lécráccsal. A lakóház tehát szinte eredeti formában megmaradt, ezért külsején alig kellett változtatni. Az utcára néző véghomlokzat egykor díszesebb lehetett. A faoszlopos tornácot Bódi virág Ignác faragta.
A tájház Hevesi Háziipari Szövetkezet fenntartásában működik. A Palóc Galériában újratervezett szövött-hímzett, palóc alkotások láthatók. A látogatóink nem csupán megcsodálhatják, de meg is vásárolhatják a palócföldi ajándék-tárgyakat.
Választható kézműves bemutatók: palóc hímzés, palóc faragás
Markazon László Gyula tojáspatkoló egy különleges gyűjteménnyel várja az érdeklődőket!
BővebbenGyöngyöstarján méltán híres borairól. De ha már ott járunk érdemes meglátogatnunk a helyiek összefogásával létrehozott...
BővebbenA Mátrai Erőmű visontai bányája déli terjeszkedését megelőző régészeti terepbejárások során igen értékes lelőhelyre bukkantak a...
BővebbenRecsk ércbányászatáról vált ismertté, aminek ma már csak az emlékei maradtak fenn. Az egykori bányászatnak állít emléket a...
Bővebben